Van egy kis falu Romániában, a történelmi Erdélyben, ahová Tanáraim (Biczó Gábor és Dallos Csaba) járnak egy ideje kutatni. Vizsgálják az etnikai együttélés különböző színtereit, motívumait.
Ez az első bejegyzés a kétrészes sorozatból.
Most egy külföldi, romákkal foglalkozó fotó kiállítás kapcsán úgy gondolták, hogy engem is elvisznek, és bedobnak a méyvízbe. A roma közösség egy tagjának, a többiek számára is példaértékű életét, sorsát, történetét kanyarították ki az elkészült képekből. De emellett gyártottam más képeket, benyomásokat, érzeteket az ottani életről. Olyan ez, mintha egy tortát (vagy hagymát, ahogy tetszik) elvágunk és szemléljük a rétegeket. Nem érezzük (a tortás példánál maradva), hogy a különböző rétegeknek pontosan milyen az íze, és hogy a cukrász hogyan készíti el, csak azt látjuk hogy más-más a színe. Antropológiai értelemben is pontosan ez történt. E rövidke terepmunka alatt csak azt láthattam, érthettem meg, hogy elképesztően rétegzett, éles helyzetben vannak a településen élők. A mélyebb megértéshez (ízleléshez, cukrászkodáshoz) hosszabb terepmunkára lenne szükségem, vagy, amit most is teszek, hogy Dallos Csaba videóira és Biczó Gábor írására támaszkodom.
Jöjjenek hát a szövegek amiket más ír és a képek amiket én láttam.
AZ ÚT AMIT VÉGIGJÁRTAM OTT
Bejárat a cigánysorra
"A cigányok többsége a falutól északra elterülő utcában, fizikailag szegregált környezetben él. Az egykori községi földbirtokból kihasított házhelyeken rendkívül szegényes vályogépületeket húztak fel, amelyek az áram kivételével minden komfortot nélkülöznek."
Vendéglátónk, és tulajdonképpen a kulcsadatközlőnk: K. S.
"A hadadi cigánysoron született férfi múltja közel sem makulátlan. Fiatalon elkövetett bűncselekményekért ült börtönben, ahol megtanult írni és olvasni. S. anyanyelve a helyi cigány dialektus, ami beszélt formájában sok kifejezést a románból, kevesebbet a magyarból vett át. Magyarul csak később, a börtönből történt szabadulást követően a pünkösdista gyülekezetben tanult meg."
Az utcán
"Az elhanyagolt épület és a rendezetlen környezet átlagos miliő. Gyakori, hogy a szűk telkeken több lakóhelységet is felépítenek, ahol aztán a család generációk szerint szeparálódva éli életét. A kerítés nélküli ház a helyi társadalmi hierarchia szerint a legszegényebbek otthona."
Víz
"Hadad népességének túlnyomó többsége, a lakosság majd’ 80% ma is magyar ajkú. Ugyanakkor a fiatalok elvándorlása miatt az egykor jómódú parasztpolgári házak egyre nagyobb hányadára kerül ki az eladó tábla. Mindez azt is jelenti, hogy a település korösszetétele erősen elöregedő tendenciát tükröz. A módos falu imázsa az utóbbi másfél évtizedben semmivé foszlott."
Rend és tisztaság
A cigánysor lakóinak egy része törekszik a társadalmi megbecsülést és a jobblétet elérni. Ezek közé tartozik S. is. Tudatos nevelési stratégiájával igyekszik gyermekei számára a kitörés lehetőségét biztosítani, melyben nagy támasza a vallásosság. Elmondásából kiderült, hogy szeretne megadni mindent két gyermeke továbbtanulása érdekében.
Térbeli szegregáció
"A gyerekek kisebb csapatokba verődve koratavasztól késő őszig naphosszat csatangolnak, felügyelet nélkül játszanak az utcán, udvarokon, a közeli erdőben vagy ténferegnek a faluban. S. viszonya a helyzethez ambivalens. Olykor a portájára gyűlő gyerekekkel énekel, igyekszik őket jól példával instruálni. Másfelől félti saját gyermekeit a rossz mintáktól, attól, hogy a családban elért nevelési munkáját a környezet lerontja. Bár háza a cigánysor és a falu között van, legutóbb megfogalmazta, amennyiben módja lenne rá, beköltözne a község központjába."
Elzárkózók
"I. néni a pünkösdista közösség a cigánysoron élő egyik aktív tagja. A súlyosan szívbeteg idős asszony S. példáját nagyra értékeli. Az érdeklődésre, hogy a példa, a boldogulás sikere láttán miért nem követik többen az általuk választott utat, egyöntetűen válaszolnak. Az egyház tanításai tudatosságot és a szenvedélyekről, a cigarettáról és az alkoholról való lemondást követeli. Véleményük szerint ez olyan áldozat, amit a többség nem képes meghozni."
Mi lesz holnap?
"A történelmi múlttal rendelkező település közeljövője elválaszthatatlan a helyi roma népesség integrációjának kérdésétől. A szituáció azonban ambivalens. A szegény, a szokásaikat és életmódjukat tekintve a többi falusitól gyökeresen eltérő értékrendet követő romák szegregációja és a minden értelemben a társadalmi periférián található élettere képezi az érem egyik oldalát. Ugyanakkor, mivel a falu oktatási intézményeinek feljövő korcsoportjaiban a cigány származású gyermekek aránya fokozatosan nő – az óvoda nélkülük nem lenne működtethető – és a falu fejlődéséhez nélkülözhetetlen egyetlen szabad kapacitású munkaerőt a roma népesség jelenti, ezért Hadad sorsa elkerülhetetlenül összefonódott a cigányok felzárkóztatásának közügyével."
Az idézetek Biczó Gábor a fényképek Edelmayer Zsolt munkái.
